2015. május 18., hétfő

4.Rész

 Itt az uj rész! Bocsi a késésért. Jó olvasást  és komizatok!





Morogva ballagok befele a stadionba. Sose gondoltam volna,hogy én egyszer ide bemegyek. Maya izgatottan ugrál mellettem. Hogy tud ennyire örülni,hogy láthatja azokat az idiótákat? A tömeggel ballagunk befele. A jegyünk pont az első sorba szól. 
-Náti,első sorból láthatom őket.El sem hiszem-mondta
-Hidd el-mondtam
-Legyen már egy kis életkedved-mondta
-Meghalt mikkor meghallotta,hogy ide jövünk-mondtam. Be dugtam a fülesemet és zenét hallgattam. Azon kapom magam,hogy körülöttem mindenki áll ,csak én nem . A focisták már a pályán vannak. Ügyet se vetettem Maya ujjongására.  Hú de izgalmas lesz ,ez a meccs. Legszívesebben felkötném magam. Csak egy gond van,nincs nálam kötél. A telefonos csipogására lettem figyelmes. Lenn irt.
Lenn: Na milyen a meccs?
Én: szar.Megölöm magam 
L: sok sikert :))
É: köszi :)
L: nehogy valamelyik focista rád kattanjon :)
É : -_-  hülye
L: hagylak nézni a meccset. Jó szórakozást puszi :*
É: Köszi.olyan élvezetes ,hogy meghallok!
-Maya sokáig fog tartani?-kérdeztem
-90 perc-mondta.Hogy mi? 90 perc? Addig én megölöm magam. Nagy nehezen ki bírtam az első félidőt. Azon kapom magam,hogy Maya nincs mellettem. Ijedten nézek széjjel,hogy hol van. Remélem,hogy nem ment el a tömeggel.Sietve indulok meg a tömeg után. Nem lelem Mayat. Anyámék agyon ütnek,kicsinálnak! A pálya széllére pillantok,és meglátom Mayat. Megölöm. Sietős léptekkel indultam meg felé.
-Maya!-kiáltottam el magam.
*****
Maya szemszög.

Náti nagyon el volt magába ,én meg úgy gondoltam,hogy megyek és kérek autogramot. Meg láttam Stephant és oda mentem hozzá.
-Stephan ,kaphatok egy autogramot?-kérdeztem
-Hopp , egy rajongó,persze-mosolygott. Alá írta a mezemet. 
-Maya-hallom meg Náti mérges hangját.
-Valaki elszökött?-vonta fel a szemöldökét.
-Mondjuk-mondtam
- Nem szabad-mondta
-Megöllek-jött Náti mérgesen-Hozd rám a szív bajt-tolt le. Stephan jót nevetett rajtam
-Hej ,nyugi,nem ment messzire-állt a védelmemre Stephan
-És a lett volna valami baja?-kérdezte Náti
-De nem lett,ne harapd le a fejét-mondta Stephan
-Te ne szólj bele-mondta mérgesen Náti. Csendbe figyeltem végig,ahogyan veszekednek. 
-Jól van,nem szólok bele csak ne bánts-tette maga elé a kezét.
-Örülök-mondta-Autogramot?-kérdezte
-Hol élsz?-kérdezte,ekkor elkezdtem nevetni.
-Olaszországba-mondta. A beszélgetésüket Honda zavarta meg és elmentek. 
-Náti mi volt ez?-kérdeztem
-Semmi,és a meccs végéig meg se szólalj-mondta. Az egész meccset csendbe ültem,és néztem a játékosokat. De jó lenne ,ha Náti össze jönne valamelyikükkel. Szép álom! De ez úgyse fog megvalósulni,mert Nátihoz idő kell ,és türelem. Ami szerintem nekik nincs meg.

2015. május 11., hétfő

3.Rész!

Uj részt hoztam.Remélem tettszeni fog. Komizatok! Sajnálom,hogy kicsit rövid lett,és,hogy későn hozztam a részt. Megpróbállom hamarabb hozzni a részeket.! Jó olvasást! 


Reggel Maya hangjára keltem fel.
-Náti! Náti ! Ugye jössz velem ,Milan meccsre?-kérdezte ugrálva.
-Hogy hova?-kérdeztem
-Milan meccsre-mondta boldogan. Hogy én Milan meccsre ? Biztos nem megyek sehova!
-Biztos nem!-mondtam
-Légysziii-húzta el az "i" betűt
-Ki van zárva,nincs az a pénz,hogy én arra a szarra elmenjek. Ki patanttam az ágyból,mert nem bírtam tovább Maya könyörgését. Mint akinek a szemét ki vették,úgy rohantam le a lépcsőn  ,egyenesen anyámék  elé.
-Ugye ti most vicceltek velem,hogy evvel-mutattam Mayara-meccsre kell menjek?-kérdeztem 
-Igen kicsim,csak veled mehet -közölte apa
-Én biztos nem megyek,tudjátok,hogy utálom a focit-nyafogtam ,ha már szabad.
-Náti kérlek,könyörgök gyere el-térdepelt le elém Maya
-Rendben elmegyek! -sóhajtottam egyet
-Jaj de szeretlek-ugrott a nyakamba.
-Egy feltétellel!-emeltem fel a mutató ujjamat.
-Mond!-mondta
-Jövünk meg ,megyünk,megnézzük a meccset és csá-mondtam
-Kérünk autogramot is-mondta-De te fogsz beszélni-mondta
-Apád faszát-ejtetem ki a számon ,amit gondoltam.
-Nátáliá!-kiáltott rám apám.
-Bocsi apu!-pislogtam rá ,mint egy kis kutya
-Még egy ilyen és repülsz-mondta
-Rendben apu-mondtam,majd vissza mentem a szobába. Igaz nem soká mehettek abba a rohadt iskolába.Maya ront be a szobámba és a ruháim köz kezd el turkálni.
-Te mi a szart csinálsz?-kérdeztem
-Keresek neked ruhát,amibe gyere este-mondta
-Majd én keresek magamnak-mondtam
-Nem!-mondta
-Maya, ki váglak,mint macskát szarni !-mondtam
-Jól van megyek-mondta. Nekem is fel kellet kelni. A ruhák közé álltam és elkezdtem keresgélni ,hogy mit vegyek fel. Meg is találtam a megfelelő darabokat.
Mérgelődve megyek be az osztályba,amit Lenn észre is vesz.
-Veled meg mi van?-kérdezi ,mikkor le ülök mellé
-Anyámék,azt mondták,hogy ma Mayaval meccsre kell menjek.-mondtam,erre kinevetett
-Te meg a meccs-nevetett
-Ne neves-löktem meg,és sikeresen kieset a padból,amin jót nevettem. Be csengetek és elkezdődött az óra. Azt hittem ,hogy megölöm magam,annyira unalmasak voltak az órák. Már kezdtem örülni,hogy nem találkozok Ninácskával,de tévedtem. Épp ki léptem a gimi ajtaján és tessék szembe találkoztam vele és a csapatával.
-Nézzétek már,kivel találkoztunk-nyávogott
-Lám,  egy csomó kurva a láthatáron-mondtam
- Most magadról beszélsz?-kérdezte
-Nem ,rólatok-mondtam
-Ne légy irigy,amiért minket akar az összes pasi.-mondta
-Igaz ,olcsó terméket veszik ,mint a cukrot-röhögtem a képébe.
-Ez fájt-állapította meg.
-Tudom-vontam meg a vállam ,és ott hagytam. Ki mentem az iskola udvarol és haza fele vettem az irányt. Be dugtam a füllemeset és ,elkezdtem zenélt hallgatni. Haza értem fél 4-re. Maria meghozta az ebédemet,ami nem más volt,mint spagetti. Imádom.Látszik,hogy olasz vagyok.Pár perc alatt el is pusztítottam.
-Maria ez isteni volt-nyomtam puszit az arcára.
-Örülök,hogy ízlett,de siessen öltözni-mondta. Szem forgatva hagytam ott Mariat,és felmentem a szobámba. Le löktem a táskát ,és a fürdőbe mentem. Meg fürödtem . Vissza kullogtam a szobámba és elkezdtem készülődni. Maya ront be a szobába.
-Amint látom készülődöl. Nem soká indulunk-mondta,majd ki ment.
Mi lesz ma este? Lehet megölöm magamat,az unalomtól? Sose gondoltam volna,hogy én foci meccsre megyek.

2015. május 3., vasárnap

2.Rész

Sziasztok ! Sok idő után itt az új rész! Köszönöm a feliratkozókat és a komizókat! Nagyon jól eset a vissza jelzés!  Komizatok ! Jó olvasást ! 



        Reggel  a szoba lány édes- mézes hangjára ébredtem fel.
-Kisasszony ideje felkelni-mondta
-Kifele-morogtam,majd hozzá vágtam a párnát.
-Kisasszony,7 óra van-mondta.Ez süket esküszöm. Morogva másztam ki a meleg ágyamból és vettem célba a fürdőt. Ledobva magamról a pizsamát és be álltam a zuhanyzóba.Pár perc fürdés után vissza mentem és fel öltöztem. Egy fekete szakadt nadrágot és egy fehér pólót kaptam magamra. Hajamat copfba kötöttem ,majd egy "kis" sminket tettem magamra. Felkaptam táskámat és a dzsekimet és mentem le a nappaliba.
-Jó reggelt kisasszony,itt az uzsonnája-nyújtotta felém a becsomagolt ételt.
-Köszönöm Benita-mondtam,majd elmentem. Hamar odaértem,és hála a jó magasságosnak,hogy nem találkoztam Dinóval. Be mentem az osztályba és le ültem a helyemre. Engem mindig ver az isten? Mellém pont Dinó ült le.
-Na cica örülsz?-kérdezte vigyorogva.
-Majd el szállok a boldogságtól-mondtam cinikusan.
- Tudom én ,hogy örülsz-húzz közel magához.
-Mos fogat-löktem el magamtól. A tanár be jött,és elkezdődött az olasz óra. Az egész órát végig SMS-tem Lennel.Lusta volt suliba jönni.  A nap a suliba hamar el telt. 
-Cica hova sietsz?-kérdezte Dinó
-Haza fele-mondtam
- Gyere nálam,hidd el nem unatkoznánk-mondta,majd magához húzott.
-Kívánlak-súgta a fülembe.
-Én nem-próbáltam ki bújni szorításából de sikertelen. Hirtelen az ajkait az ajkaimra tapasztotta.

Hirtelen ki szabadultam karjaiból és le kevertem neki egyet.
-Meg  ne próbáld még egyszer-mondtam
-Szásszor fogom megpróbálni-mosolygott. Szememet forgatva hagytam ott azt az idiótát. Haza mentem ahol nagyba folyt a készülődés. Az egyik pincért sikeresen fellöktem.
-Pardon -mondtam
-Semmi baj kisasszony-mondta,majd segített felállni. Felmentem a szobámba és elkészítettem az ajándékot Mayanak. Lentről hangokat hallottam,gondolom megjöttek a vendégek! Itt az ideje,hogy nekem is elkészülni. A gardróbomhoz mentem,és elkezdtem nézelődni a ruháim közt. Végül egy virágos ruhát vettem fel.  Nem öltöztem ki,hisz majdnem baba buli lesz. Ha ezt Maya hallaná ,ki hajítana az ablakon.Maya szerint,ő már nagy lány.Megfogtam az ajándékát és le mentem. A barátnői már ott voltak.
-Szia-köszöntek
-Sziasztok!-köszöntem .
-Maya boldog 10.szülinapot,ez a tied-pusziltam meg .
-Köszönöm -mondta. Szó szerint szét tépte a csomagolást,majd nagy szemekkel nézte a ruha darabot. 2 perc múlva rám nézet.
-Náti egy El Sharaawy mez-mondta csodálkozva.-Honnan tudtad,hogy ő a kedvencem?-kérdezte
-Elég ha be megyek a szobádba-nevetem. Be mentem a konyhába és kértem egy italt. 
-Kicsim-puszilt meg anya
-Anya-mondtam unottan.
-Mi a baj?-kérdezte
-Semmi-vontam meg a vállam.
-Látom valami baj van,mond el-mondta
-Elegem van abból,hogy alig vagy itthon-mondtam
-Náti, kicsim,hidd el nekem is elegem van,de muszáj-simította meg a karom.
-Apa?-kérdeztem
-Telefonál-mondta.
-Gondoltam-mondtam és ott hagytam. Elég jó bulit csináltunk Mayanak. Anyáék be hozták a nagy tortát ,ami AC Milanos volt. Minden focis. A szobája az ,olyan ,mint egy foci club. A falon AC Milan poszter, AC Milan pizsama ,táska, felső, zokni, szőnyeg, ágy huzat, könyv fedő ,füzet. Egyszóval minden AC Milanos. Ez valami betegség! A tortát megettük,majd felmentem a szobámba. Hagytam a fiatalokat szórakozni. Mintha én ,olyan öreg lennék.  Be mentem a fürdőbe és le vakartam magamról a sminket. Felvettem a pizsamámat és le feküdtem aludni.